Az árnyékboszorkány

Átkozott vagy áldott, ez egy szerelem története, amit¿l meg¿rültem a hullámvölgyek között. Egy szerelem, ami a felh¿k közé vitt, majd a kétségbeesés gödrébe süllyesztett.
 
Ez egy szerelem volt, amely szembeszállt a mágia és a sors szabályaival, de végül kudarcot vallott a sötét er¿kkel szemben.
Az egész akkor kezd¿dött, amikor elhagytam kisvárosomat, hogy tudást keressek a Nightglen varázsiskolában. Ott találkoztam Dariusszal, a varázslóval, aki olyan gyönyör¿ és magával ragadó látvány volt. Kék szeme fényesen izzott, mint a szenvedély máglyája, ahogy rám néztek. Teljesen megragadt a varázsa, de szembesültem a bombázóval is: Darius egy átkozott származású Shadowthorn leszármazottja volt, akit örökt¿l fogva baljós árnyak fémjeleztek.
 
Együtt nézünk szembe ennek az átoknak a hullámvölgyeivel, magunkban és az életben egyaránt. Hullámvasút volt, tele jó és rossz pillanatokkal. De végül sikerült megtalálnunk az igaz szerelmet, és ez megérte a sok zavart.
 
Aztán eljött a pillanat, amikor úgy gondoltuk, megtörhetjük ezt az átkot, meg akartuk szabadítani Dariust a mindig is viselt tehert¿l.
De anélkül, hogy búcsút mondott volna, elment, megszakadt a szívem, lerombolta az álmainkat, és hagyott nekem egy kis ajándékot ebb¿l a tiltott szerelemb¿l.
 
Most itt ülök, és azon töprengek, vajon megtalálom-e újra Dariust, vajon a fiunk megtudja-e az igazságot elválásunkról, és az árnyak egyszer s mindenkorra megnyugtatnak-e bennünket.
 
Ezek olyan kérdések, amelyekre te, kíváncsi olvasó, rá fogsz jönni, miközben folytatod ezt a kalandot...